A Studia Biblica − Bibliai Tanulmányok immár 4. évfolyamához érkezett. A 2022. évi első szám továbbra is a már megszokott lapstruktúrát követi.
Idei első számunkban ezúttal négy tanulmányt közlünk. Finta Szilvia cikkében számos izgalmas nyelvészeti és teológiai kérdéssel foglalkozik: az emberiség ősnyelvének problematikájától egészen a modern Izrael államnyelvének, az ivritnek létrehozásáig. Csalog Eszter az „úr” és a „szolga” szavak szemantikáját vizsgálta a Héber Bibliában, a Szeptuagintában és az Újszövetségben, a szellemi üzenetek mellett a kortörténeti jellemzőkre is kitérve. Grüll Tibor a karthágói Tertullianus Apologeticumának egy nehezen értelmezhető helyével foglalkozik, amely megmutatja, hogyan látták a Kr. u. 3. században a Római Birodalom eszkatológiai szerepét. Végül Rugási Gyula a tőle megszokott filológiai, filozófiai és történészi erudícióval boncolgatja a Dániel könyvére visszavezethető translatio imperii-gondolatot az ókori Rómától egészen napjaink Oroszországáig. A „Forrás” rovatban ezúttal egy chrestomathiát adunk közre, amely a montanizmus történetére vonatkozó ötven forrásszöveget tartalmaz. Ezek közül több is most jelenik meg először magyar fordításban. Lapunk ezúttal is három recenziót tartalmaz: Sebestyén Csilla egy frissen megjelent zsidó vonatkozású kötetet mutat be; Rákóczi István egy nigériai szerző munkáját recenzeálja, amelyben az éhezés és az eucharisztia kapcsolatáról értekezik; végül Szép E. Kinga pedig az amerikai vallási fundamentalizmus történetét bemutató recens magyar monográfiáról értekezik.
