Szent Pál Akadémia

Az ötödik évfolyamához érkezett Studia Biblica − Bibliai Tanulmányok ez évi első számában a szokott négy helyett öt tanulmány kapott helyet. Folyóiratunk főszerkesztője, Grüll Tibor „Biblia és régészet” címmel közöl átfogó jellegű polemikus írást a történeti bibliakritika ellen, amely egyre gyakrabban használja a régészetet a Biblia hitelességének aláaknázására. Finta Szilvia cikke szintén egy aktuális és igen fontos kérdést tárgyal: a környezetvédelem szerepét a Héber Szentírásban és a rabbinikus irodalomban. Csalog Eszter tanulmányának címében azt a kérdést teszi fel: hányan is fordították a Szeptuagintát? Legtöbben erre a „hetven” szót vágnánk rá válaszként, hiszen a latin septuaginta ezt jelenti, de a cikkből kiderül, hogy a kérdésre adott felelet korántsem ennyire egyértelmű. Idei első számunk leghosszabb tanulmánya Berde Imre „Numizmatikai vázlata”, amely kissé szerény címével ellentétben rendkívül alaposan járja körül azokat az újszövetségi igehelyeket, amelyekben pénzről történik említés. Végül Besztercei Márk írásában a budapesti Apostoli Nunciatúra 1930–1945 – azon belül különösen Angelo Rotta pápai nuncius – embermentésben játszott szerepét vizsgálja meg levéltári és publicisztikai források alapján a magyarországi vészkorszak idején. Forrás rovatunkban Rugási Gyula bevezető tanulmánya után egy különleges szellemtörténeti csemegét: Jahja ibn Adi és al-Kindi 10. század derekán lezajlott trinitológiai vitáját olvashatjuk, amely először itt jelenik meg magyarul ugyancsak Rugási Gyula szakértő tolmácsolásában. Lapunk ezúttal minden eddiginél több: összesen öt recenziót közöl, aminek örvendetes oka, hogy az elmúlt két évben több izgalmas könyv is jelent meg magyar nyelven, amelyek folyóiratunk olvasóinak érdeklődésére is számot tarthatnak. Hack Márta recenziójában egy a karizmatikus típusú egyházvezetésről nemrég megjelent hazai monográfiát bírál; Rugási Gyula a sivatagi anakhoréta szerzetes-író, Evagriosz Pontikosz (345–399) életéről és munkásságáról magyarul nemrégiben megjelent művet mutat be; Rákóczi István a valdensek történetéről kiadott kötetet recenzeál; végül Besztercei Márk a filozófus és vallástudós Gábor György tanulmánykötetéről közöl ismertető írást.