A Studia Biblica − Bibliai Tanulmányok című tudományos folyóiratunk immár 6. évfolyamához érkezett. A 2024. évi első szám a már megszokott lapstruktúrát követi.
Idei első számunkban minden eddiginél több cikket adunk a T. Olvasók kezébe: hat tanulmányt, egy forrásközlést és négy recenziót. Folyóiratunk továbbra is nyitott a Bibliával kapcsolatos természettudományos, vagy akár jogi, etikai kérdéseket tárgyaló, vagy épp új tudományos módszereket alkalmazó írások közlésére. Örömünkre szolgál, hogy ebben a számunkban mindegyikre akad példa. Ábrahám Hajnalka cikkében a sejtbiológia (és természetesen a Biblia) szempontjából veszi górcső alá az evolúciótan bizonyos állításait. Finta Szilvia Illés eszkatológiai szerepét vizsgálja a Héber Bibliában, a korai zsidó iratokban, a kumráni töredékekben, az Újszövetségben és a zsidó hagyományban. Csalog Eszter egy érdekes fordítástechnikai (egyúttal hermeneutikai) módszert mutat be a Példabeszédek könyvének Szeptuaginta-fordításában. Giller Tamás Pál apostol kapcsolatrendszerét vizsgálja a hálózatkutatás modern módszerével, szemléletes ábrákkal illusztrálva, hogy a „nemzetek apostolának” szolgálata hogyan terjedt ki egyre nagyobb mértékben az oikumené csaknem egészére. Berde Imre szintén új szempontot – az emocionális megközelítést – vezet be az Újszövetség-kutatásában, ezúttal a pénztörténetre alkalmazva. Végül Rugási Gyula a tőle megszokott filológiai és filozófiai erudícióval az Írás meta-hermeneutikai értelmezését vizsgálja a zsidó és a keresztény hagyományban. „Forrás” rovatunkban Grüll Tibor Pál apostol hajóútjának új fordítását és részletes – elsősorban hajózási, földrajzi és történeti vonatkozású – kommentárját adja közre. Lapunk ezúttal négy recenziót közöl, valamennyi magyar nyelven nemrég megjelent bibliai, illetve zsidó–keresztény vonatkozású monográfiáról szól. Grüll Tibor a Flavius Josephus-kutatás doyenjének számító Steve Mason rendkívül fontos, újszövetségi vonatkozású kötetét mutatja be. Finta Szilvia egy a szabad akarat kérdését a kognitív filozófia alapján tárgyaló – Bernáth László által jegyzett – monográfiát ismertet. Besztercei Márk a bizánci liturgia legfontosabb kommentárjait tartalmazó magyar nyelvű chrestomathiát mutatja be; és végül Lukács András egy olyan kötetet ismertetésére vállalkozott, amely olyan hívő fizikusok, orvosok, természettudósok Istenről alkotott képét tárgyalja, akik az elmúlt évtizedekben tették le névjegyüket a tudomány világában.
